Esti párbeszéd

Minap este  az után, hogy már befejezte az esti tej ivását, felült és inni kért ismét. De nem magának. Megkínálta Mazsolát és Tádét is tejjel. Miután mindkettőt alaposan meglocsolta tejjel, próbáltam visszaszerezni a cumisüveget.
-Benedek most már elég, kérem az üveget!
-Nem!!!!
-De kérem szépen, késő van már ne játssz!
-Nem!!!!
-Mazsola nem kér már tejet, add ide az üveget!
-De kér!!!!
Én valahogy azt hittem, hogy a kamaszkor olyan 13 éves kor körül kezdődik, nem 19 hónaposan. Tévedtem.

Hadi helyzet

  Az előző bejegyzéshez képest a helyzet nem lett jobb. Átmeneti javulás után erős visszaesésként jellemezném. Ismételten benyalt valamit, köhög, folyik az orra, nem eszik, hőemelkedik, a tüdeje felett meg hallok mindenfélét amit nem kéne. Eluntam, végül is, és úgy döntöttem egyen egy kis antibiotikumot, attól biztos meggyógyul. Azaz csak gyógyulna, ha lenne olyan gyógyszer amit nem hány ki, 2 nap alatt 4 félét próbáltunk. Szintidők (a bevétel utáni viszont látást véve alapul): Augmentin 5-7 perc, Zinnat le sem megy, Cefzil 1-2 perc, Sumamed kb. 10 perc, Cedax fél óra.  

  Közben István munkahelyet vált, azaz váltana, ha hagynák, de nem teszik. Hirtelen nélkülözhetetlen lett, fontos. Dönteni kéne, hamarosan, de most ez nagyon nehéz, szakmailag, emberileg egyaránt, no meg egy kicsit anyagilag és kell nézni a dolgot.
  Én tegnapig jól tartottam magam a tényleg beteg és a lelki beteg között, de most már én is tényleg beteg lettem, hőemelkedés, orrfolyás, köhögés.
Szóval mindenkitől elnézést, akinek ígértem, hogy kávézom vele, meg kirándulunk, meg játszóterezünk, amint javul a helyzet bepótoljuk. Ígérem, és lesznek megint képek is meg egyéb élménybeszámolók.